A parasztról és a kígyóról.

Egy paraszt ember egy kígyót talála a hóba, hidegnek miatta oly mint ugyan meg merevedtet, haza vivé, és tízhelyére tevé. Az kígyó a tűznek melegségétől erejét és mérgét vissza nyeré, és annak utána, mikoron az láng sitné őtet, a házat be tölti vala sívásával. Oda futa a paraszt ember botját fel kappván, mind beszéddel, s mind vereséggel panaszolja vala neki ez bosszúságot, hogy ígyen hálálná-e meg neki a jó tételt? Avagy meg akarná-e azt ölni, a ki neki életit meg adta volna?

Értelme.

Törtínik gyakorta, hogy kinek ember javát akarta, Attól gonoszt vegyen, mert ez világ ígyen megyen, Hogy a gonoszságnak benne helye legyen.