Az varjúról és egy edénről.

Meg szomjúhozék a varjú, talála egy edént, kibe víz vala, de az edény mély vala, és nem vala annyira tele vízzel, hogy belőle ihatnék. És mikoron sok ideig vesződett volna rajta, s nem ihatnék, akará eldejteni az edént, de nem lehete. Végre meg gondolá magát, kevecset kezde lassan lassan bele hánni mind aggyig, míg nem fel telék, és ivék.

Értelme.

Ember mit nem tehet testi erejével, És mikoron dolgát nem foghatja kezével, Tanúság ott az neki, hogy éljen eszével.