A szomorúfûz

Volt idõ, gyermekek, mikor a szomorúfûzfának nem hajolt le az ága, mint ahogy most lehajlik. Éppen úgy fölfelé állottak az ágai, mint a többi fáé, melyen nincs gyümölcs.

Hanem egyszer mi történt?

Az történt, hogy Krisztus urunk egy szomorúfûz alá ült le. Üldözték a rossz emberek, s mivelhogy erõsen elfáradott, pihenni ez alá a fa alá tért, mert tudta, hogy ennek nem szúrós sem levele, sem ága.

Leült Krisztus urunk, s ím, a fûzfa ágai egyszeriben lehajlottak szépen, s szelíden legyintgették verejtékes homlokát.

Pihenés után Krisztus továbbment, de a szomorúfûz ága nem hajolt többet vissza! lehajolva maradt annak emlékére, hogy az Isten fia ült alatta.