A szarvasról.

A szarvas, mikoron magát egy tiszta kőtfőbe meg tekintette volna, és látná, hogy szép szarvai volnának, kezdé homlokának és szarvának szépségét dicsérni, és lábainak vékony voltát olcsárlani. Mikoron ígyen elmélkednék, azonközbe oda juta a vadász, a szarvas el futamék, utána az ebek, és mikoron egy sűrő erdőbe jutott volna, az ágba meg akadának az ő szép szarvai, és lőn préda az ebeknek.

Értelme.

Sokan ollyanok vagyonk, kik igen okoskodonk, Mert mi veszedelmes, arra vakarkodonk, Végre meg látjuk, hát bolondoskodonk.