Az szamárról.

Panaszol vala a szamár Jupiter istennek az ő urára, hogy mivel igen kegyetlen volna, és gyakorta verné őtet, azért adna más urat neki. Jupiter meg hallgatá a szamár kenyergését, és ada neki, kit uralna, egy tégla gyártót. Kinél mikoron szinetlen téglát kellene és egyéb nehéz terhet hordani, kérni kezdé ismeg Jupitert. Jupiter kegyig csak neveti vala, de miért hogy el untatá őtet, ada neki egy szígyártót, hogy ura lenne, mellyet mikoron meg ösmere a szamár, mondá: Én nyavalyás szamár, egy úrral sem akarok meg elégedni, és a mint én látom, hogy ez a bőrt metéli, fogja végre az ennen bőrömet is fel metélni.

Értelme.

Jelen való dolgokat sokszor meg utálonk, És újobbat újobbat mindaggyig szirkálonk, Míg nem fejönkre vele gonoszbat piszkálonk.