Az jegenyefáról és szilfáról.

Meg utálta volt régenten a szilfákat az jegenyefa, miért hogy ő magas volna, és még a hajókba is vitorlának választanák őtet. De a szilfa alatt nőne, semmire nem volna hasznos. Kinek feleleti ilyen volt az jegenyefához: Hallod-e, te jegenyefa, bátor te az te jószágiddal dicsekedjél, de minket ne bosszonts a mi alá való voltonkkal, hogy nem mondod meg a te fogyatkozásidat is, és mire hallgatod el a mi jó voltonknak állapatját? Mert mikoron tégedet le vágnak, hogy ugyan cseng és peneg a fejsze a hátadon, vaj hogy akarnád akkoron, ha ollyan lehetnél, mint mi, és békével maradhatnál.

Értelme.

Az nagyok dolgába is vagyon nyomorúság, Az kicsinekébe is néha egy kevés vígasság, Isten mint szerzette, arra hagyjuk, ez a jó tanúság.