Az vad kanról és emberről.

Egy embernek veteményit szokta vala igen el pusztítani egy vad kan. Egyszer meg kapá őtet az ember és a fél filét el metszé, másszor ismeg a másikat. Még sem színik vala meg a pusztításról. Végre meg fogá az ember és földes urának adá ajándékon. Mikoron fel koncolták volna, soholt nem láthatja az úr a szívét. Kérdi vala az szakácsokat, azok sem tudják vala. És mondá az ember, a ki fogta vala: Uram, nem csoda, ha nincsen szíve, mert azt hiszem, hogy bolond vad volt ez. Mert ha bolond nem volt volna, nem tért volna annyiszor vissza az én veteményimre, az önnen kénjára.

Értelme.

Ez világon sokan oly bolondok vannak, Mint ha szívek nem volna, az kárra futamnak, És ő életeknek nagy veszélt foglalnak.