Az vén emberről, ki halálát kévánja vala.

Egy ember, ki hátán fát szokott vala hordani, mikoron igen meg vénhedett és fárradott volna, egy nagy kötés fa alatt, kit fel nem emelhet vala, kezdé hínia és kévánni az halált, hogy őtet bátor el vinné és ez világból ki végezné. Azonközbe mikoron ezt mondaná, meg álla előtte a halál és mondá neki: Miért hívál engemet? És mondá neki: Azért, hogy imez kötés fát hátamra adnád.

Értelme.

Ember, hogy meg akar halni, akár hogy fogadja, De ha az halál el jő, bizon meg tagadja, És azon fogja kérni, hogy őtet el hagyja.