Az egerekről és a macskáról.

Laknak vala egy embernek házába nagy sok egerek. Ezt meg látá egy macska, oda mene, és hol egyiket, hol másikat meg fogja és meg eszi vala. Mikoron az egerek eszekbe vötték volna, hogy egyenként mind el fogyatná őket, egybe gyílének, és tanácsot tartának, hogy annál tovább ott alatt ne laknának, hanem ott fenn a pallásba, hova az macska nem mehet vala. Ezt hogy meg ösmeré az macska, ő is hozzá gondola, holttá tevé magát, és lábait el nyútá. És mikoron ezt az egereknek egyike meg látta volna, onnét felil mondá neki: Hallod-e, barátom, tudjad, bizonyával ha tudnám, hogy fúvó vagy is, alá nem mennék azért hozzád.

Értelme.

Mint az feketét ember nehezen fejéríti, Úgyan az bölcs, kinek orrát egyszer kár tekeríti, Azt az hazudozó másszor hálóra nehezen keríti.