Az halászokról.

Halásznak vala az halászok, és mikoron az hálót nagy nehezen vonnák, alítják vala, hogy sok hal volna benne, és mikoron a partra vonák, láták, hogy egy nagy kő és valami kevés halacskák vannak benne, és igen kezdének szomorkodni. Mondá kegyig egy közzilek: Halljátok-e, barátim, ezen semmit ne bánkódjatok, mert az vígasságnak húga az szomorúság.

Értelme.

Valaki az emberi dologról meg emlékezik, És arról, mi legyen ez világ, el nem feledkezik, Jó és gonosz szerencsével egy aránt felekezik.