A farkasról és daruról.

Mikoron a farkas báránt ennék, az teteme, törtínetszerint, torkába akada. Keres, kér segétséget, nem míeli senki. Mindenek azt mondják, hogy mit torkosságával keresett, meg lelte. Végre sok hízelkedő beszéddel reá bírá az darut, hogy az ő hosszú nyakát torkába nyútaná, és a tetemet ki venné. Mikoron kegyig a daru ki vötte volna, és jutalmat kérne, meg csúfolá őtet, mondván: Éktelen, menj el előlem, még sem elégedtél-e meg rajta, hogy élsz, nekem köszönjed azt, mert ha akarom vala, az nyakadat ketté haraphatom vala, mikoron az torkomba bocsátád.

Értelme.

Ha valamit valaki hálátlannal teszen, Mint a darunak, munkája héjába leszen, Mert jóért jót ember mastan ritkán veszen.