Az egy halászról.

Egy ember nem tanulta vala még meg az halászást, mene az víz mellé, kezde ott az halaknak sípolni, alítván, hogy az sípszóra ki jőnének. De mikoron látná, hogy semmi nem kelne dolgába, el hagyá sípját, és ugyan hálóval foga halászni, és mikoron sok halakat fogott volna és szöknének az hálóba, mondá nekik: Ó, szegén nyavalyás lelkes állatok, mikoron sípolék, akkor nem akarátok táncolni, immár én is nem sípolok, hanem szenet rakok és bárdolok.

Értelme.

Mindenek jól lesznek, ha alkolmas idején lesznek, Mikor eszesil tesznek, dicséretet vesznek, Ha bolondok nem lesznek, ollyan módon tesznek.