Az nyúlról és teknős békáról.

Teknős békának az ő lábait meg neveti vala az nyúl. Mellyen az béka mosolodék és mondá neki: Ha velem meg futandasz, akkoron ösmered meg nyilván, hogy gyorsabb vagyok náladnál. Kinek a nyúl mondá: Bizonyával nem tudod te még, minemívek legyenek az én lábaim az futásba, de válasszonk bírót, ki nekönk célt tegyen és futásonkat meg ítélje. Választák azért bíróul az rókát. És mikoron célt tött volna nekik, a béka semmit nem nyugovék, míg nem az célhoz mene. Az nyúl kegyig bízván az ő lábainak gyorsaságába, el nyugovék, és mikoron álmából fel serkent volna, kezde futni az cél felé, mint jobban lehetne. És mikoron ott látná a békát, nagy pironkodással győztté hagyá magát.

Értelme.

Nagy dolgok meg lesznek, ha rá igyekezel, És szorgalmatoson ha rá emlékezel, De fogsz kárt vallani, ha el feledkezel.